[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

A Felvidék városai

[LAP TETEJÉRE]

Pozsony

Pozsony adottságok és látnivalók tekintetében ugyan nem veheti fel a versenyt a hozzá történetileg és földrajzilag közel álló más fővárosokkal, Béccsel, Budapesttel és Prágával, de összehasonlíthatatlanul látványosabb és hangulatosabb annál, mint amilyen kép a magyar turisták többségében mind a mai napig él a városról. A közel félmillió lakosú Pozsony megújulva, igazi európai városként várja a turistákat.

 

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt. A Római Birodalom határa, a „Limes Romanus" négy évszázadon keresztül itt húzódott. A Nagymorva Birodalom idején a szlávok építettek jelentős erődöt a hegyen. A X. századtól Pozsony a Magyar Királyság részévé vált, a várhegyen kőből emeltek erődöt, benne a Szent Megváltó templommal a XI. században. A XV. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú vár épült a hegyen a husziták elleni védekezésül. Ekkor emelték a keleti oldalon új bejáratul szolgáló Zsigmond-kaput, a nyugati oldalon álló, 7 méter vastag külső várfalat, valamint 1437-ban egy 85 méter mély kutat fúrtak, amelyben 42 méteren áll a víz. A XVI. században Habsburg Ferdinánd reneszánsz stílusban építtette át a várat, a következő évszázadban a Pálffyak barokk stílusban. Mária Terézia uralkodása idején a vár Albert Szász herceg részére lett bebútorozva, aki komoly műgyűjtő tevékenységet folytatott. Gyűjteménye később Bécsbe került, s jelenleg az Albertina Múzeum alapját alkotja. II. József uralkodása alatt a várban papi szeminárium működött, később kaszárnyaként funkcionált egészen addig, míg 1811-ben le nem égett. A vár ezek után másfél évszázadig romos állapotban állt, végül 1953 és 1968 között a szlovák műemlékvédelmi hivatal felújítatta. Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.

[LAP TETEJÉRE]

A Főtér

A Fõtér (Hlavné námestie) Pozsony legszebb tere. Közepén a II. Miksa császár parancsára 1512-ben épült Roland-kutat láthatjuk. A legérdekesebb azonban a gyönyörû gótikus-reneszánsz Városháza (Muzeum felirattal), amelynek épületében találjuk a Historical Museum and Museum of Feudal Justice (Történelmi és Igazságszolgáltatás-történeti Múzeum), ahol sok egyéb érdekes mellett egy középkori kínzókamra is megtekinthetõ; csak erõs gyomrúaknak ajánljuk. Aki nem akar bemenni, annak is érdemes besétálnia a belsõ udvarra, mert nagyon szép az épületegyüttes belülrõl. Reneszánsz stílusú, 1581-ben épült árkádos loggiákat és címerpajzsos, félkörös attikát láthatunk, nyáron az udvar szabadtéri hangversenyek helyszínéül is szolgál.

[LAP TETEJÉRE]

Prímás Palota

A klasszicista stílusú palota 1778 és 1781 között épült Melchior Hefele tervei alapján Batthyány József érsek számára. A tetőtér homlokzati részét J. Kögler és F. Prokop allegorikus szobra és J. A. Messerschmidt vázái díszítik. A timpanon tetején Batthyány József érsek címere és kalapjának 150 kilógrammos szobra látható. A timpanont Ernest Zmeták mozaikjai díszítik. A homlokzaton angyalkák szobra tartják az I (Iusticia – igazság) és C (Clementia – kegyesség, nagylelkűség) betűket, az érsek mottójának kezdőbetűit. A bejárati teremben jobb oldalon emléktábla található az 1805-ös pozsonyi béke emlékére, a belső udvaron pedig sárkányölő Szent György szobra látható. Innen juthatunk be a Szent László kápolnába is. Az első emeleten található a tükörterem, itt írták alá a napóleoni Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti pozsonyi békét 1805-ben Napóleon austerlitzi diadala után. V. Ferdinánd 1848-ban szintén itt írta alá a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. A palotában a Pozsonyi Városi Galéria képei láthatóak, valamint a mortlaki angol királyi szövőmanufaktúra 17. századi egyedi falikárpitjai.

[LAP TETEJÉRE]

Mihály-kapu

A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Gótikus alapjait a XIV. század első felében rakták le. 1511 és 1513 között megmagasították, majd 1753 és 1758 újra átépítették, ekkor nyerte el mostani formáját. 51 méter magas tornyára Szent Mihály szobra került. Jelenleg a toronyban régi fegyverkiállítás és városi erődrendszer történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. A torony kilátójából nagyon szép kilátás nyílik az óvárosra.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Márton-dóm

A háromhajós gótikus stílusú székesegyház egy román templom helyén épült a XIV. század elejétől 1452-es felszenteléséig. A dóm méretei lenyűgözőek, hossza 67,37 méter, szélessége 22,85 m, magassága 16,2 m. Számos kápolna épült később a székesegyházhoz: a gótikus Szt. Szófia (IV. Vencel cseh király özvegye) kápolna, a Szent Anna kápolna és a barokk Szt. János kápolna. A dóm tornya a három hajóval egy időben készült, érdekessége, hogy fala a városi erődrendszer része volt. 85 méter magas. Tetején egy díszes, aranyozott két méteres pilléren a magyar Szent Korona 1 méter magas, 300 kilogrammos mása van elhelyezve. Buda eleste után a Szent Márton Dóm szolgált a magyar királyok koronázási templomaként. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és nyolc királynét – kivétel nélkül a Habsburg-Lotharingiai ház tagjait –koronázták itt meg. További érdekesség, hogy Beethoven Missa Solemnis c. műve is itt hangzott el először.

[LAP TETEJÉRE]

Kék templom

Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették (Sissit 1899-ben ölték meg Genfben). Pozsony-Óváros részében található, közel a Comenius Egyetem jogi karához és a szintén Lechner Ödön tervezte Grössling Gimnázium szomszédságában. A templom a Bezruč utcában van (Bezručova ulica).

 

[LAP TETEJÉRE]

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom

A templom Pozsony-Óvárosban áll. a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte. A templom képei és freskói Paul Troger bécsi mester munkái. A szobrokat feltehetőleg Gode Lajos készítette, aki Donner György Rafael tanítványa volt. A templom oltárképe 1739-ben készült. Rajta Szent Erzsébet látomását ábrázolták. Az oltár két oldalán két ferences szent Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. 1743-ban Paul Troger a két mellékoltár képeit is megfestette, melyek témája a Szent Család és a halott Krisztus siratása. A boltíveken található freskók az egyház allegóriáját, Szent Erzsébet tiszteletét és az irgalmasság allegóriáját ábrázolják. A középső kupola tartó oszlopain az 1742-ben készült négy erény (bátorság, bölcsesség, igazságosság, békesség) allegorikus ábrázolása látható. Az összes többi képzőművészeti alkotás a pozsonyi születésű Szent Erzsébet életéhez kötődik.

[LAP TETEJÉRE]

Modern köztéri szobrok

A látványt külön feldobják a modern köztéri szobrok: a fõtéren például az egyik padra egy Napóleonra emlékeztetõ figura könyököl, a Café Mayer mögött egy kalapját lengetõ sétáló polgárt láthatunk, tõle két lépésre a földbõl kandikál ki egy szerelõ feje. A legújabb remek pedig a paparazzi szobor, amely a róla elnevezett kávézónál található.

 

[LAP TETEJÉRE]

A dévényi vár

A Morva és a Duna összefolyása fölött őrködő dévényi vár az ország egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A legrégibb felfedezett települések ezen a helyen az időszámításunk előtti ötödik évezredre datálhatók. A Krisztus előtti első században kelták laktak itt, majd a rómaiak létesítettek itt fontos katonai tábort. A Nagymorva Birodalom idején Dévény fontos határvidéki erődítmény, egyben jelentős közigazgatási központ is volt. Első írásos említése 864-ből való. A Nagymorva Birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás után Dévény a Magyar Királyság nyugati végvárává vált. Az évszázadok folyamán gyakran cserélődtek tulajdonosai. 1809-ben aztán Napóleon seregei felrobbantották a várat. Jelenleg a dévényi vár műemlék, a nemzeti kulturális örökség része.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kassa

A lebilincselő történelmi és művészeti látnivalókkal büszkélkedő Kassa évszázadokon keresztül a Felvidék kulturális központjának számított. Olyan személyek neve kapcsolódik a városhoz, mint II. Rákóczi Ferenc vagy Márai Sándor. Kassa ma Szlovákia második legnagyobb városa, acélipara révén a szlovák nehézipar legfontosabb központja, ugyanakkor élen jár kulturális emlékeinek megőrzésében is.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Erzsébet-dóm

A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Később ismét tűzvész pusztította a templomot, többször módosítottak rajta, míg végül Steindl Imre áttervezte és 1877-96 között átépítették, öthajóssá alakították. II. Rákóczi Ferenc földi maradványai 1906 óta pihennek a kassai dóm sírboltjában - az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában 4 kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina. A fejedelem sírjára illik virágot vinni.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és környéke

A székesegyház mögött található a gótikus Szent Mihály-kápolna, mely korábban temetőkápolnaként funkcionált. A dóm másik oldalán a templom harangtornyának épült Orbán-torony magasodik, amelyre azért volt szükség, mert a templom tornya nem bírta el a hatalmas, kétmázsás harangot. A tornyot eredetileg Linder Márton, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari építésze tervezte, később átépítették. Ugyanebbe az irányba továbbhaladva jutunk el a főtér másik meghatározó épületéhez, az Állami Színházhoz. Az épület helyén eredetileg a városháza állt, majd hosszú ideig egy német nyelvű színház működött itt. A ma látható, eklektikus épület 1899-ben épült fel. Jelenleg kizárólag szlovák társulat működik benne. A színház előtt álló barokk oszlopot és szoborcsoportot 1722-ben állították a pestisjárvány emlékére. A tér további fontos épülete a színházzal egyvonalban épült Lőcsei-ház, mely a város legrégebbi megmaradt épülete a 15. századból. Tőle balra, a keresztutca másik oldalán az 1861-ben épült kettős tornyú premontrei templom áll. A korai barokk stílusú templomot eredetileg a jezsuiták építették arra a helyre, ahol 1619-ben a három jezsuita vértanút, Pongrácz Istvánt, Kőrösi Márkot és Grodecz Menyhértet megölték. A templom díszes barokk belső tere is lenyűgöző: A boltíves szentély valójában optikai csalódás, a tehetséges festő műve. A közelben álló ún. Koldus-házat a hagyomány szerint egy kassai koldus építtette a kéregetéssel összegyűjtött pénzen. Valószínűleg erre utal a ház homlokzatának tetején elhelyezett szobor is, mely egy kalapját megemelő koldust ábrázol. A fő téren lejjebb találjuk a díszes homlokzatú, barokk Ferences-templomot, mely mai formáját 1724-ben kapta. A tér másik végén, a dóm és a Szent Mihály-kápolna mögött a 90-es években a város középkori korszakából fennmaradt falromokat találtak, amelyeket egy földalatti séta során a turisták is megtekinthetnek. Az archeológiai múzeum közelében állították fel 2003-ban a város bronz címerét.

[LAP TETEJÉRE]

Paloták

A város főutcáján több egykori nemesi palotát is találunk. Az 1899-ben épített Andrássy-palota földszintjén egykor a város legkedveltebb kávéháza működött, jelenleg pedig egy cukrászda működik. Az egyemeletes, klasszicista stílusú Forgách-palota a 18. század végén épült, jelenleg könyvtár működik falai között. A püspöki palota 1804-ben épült a püspökség létesítésekor. A három korábbi ház összevonásából kialakított épületet a 19. század közepén és végén is átalakították. A barokk stílusú Csáky-Dessewffy palotát a 19. század elején építették. A szintén barokk stílusú Barkóczy palotát a 18. század közepén építették. A Lőcsei-ház Kassa legrégibb ma is álló polgári épülete. A 15. században épült házat 1642-ben Lőcse városa vette meg a kereskedői számára, nevét is innen kapta.

[LAP TETEJÉRE]

Rodostói ház

Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló két emletes épület, amelyet 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. A ház alaprajza eltérő a Rodostóban találhatóétól, ezért a ház nem pontos mása csak hasonmása az eredetinek. A ház felépítésére csak 1938 után került sor. Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján a "Kládek és fivérei" cég 1940-43-ban a Hóhérbástya toldaléképületét alakította át. Az épület befejezésére azonban nem került sor és így a látogatók előtt zárva maradt. Ezuán a ház hosszú éveken keresztül múzeumi raktárként szolgált. Az eredeti gondolat megvalósítására - II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek. A ház előtt állították fel a fejedelem egészalakos bronzszobrát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Békemaraton-emlékmű

A Békemaraton terét Kassa északi részében 1959 óta díszíti a Békemaraton emlékmű. A járókelőket emlékezteti arra, hogy Kassa városa minden évben vendégül látja a világ egyik legjelentősebb maratoni futóversenyének résztvevőit. A kassai nemzetközi békemaraton egyben a legrégebbi versenyek közé tartozik a világon. Az emlékmű központi része egy maratoni futót ábrázoló 3 méter magas bronz szobor. A szobor egy meztelen futó férfialakot ábrázol. Egy gránitból készült talpazaton áll, amelyen a kassai maraton összes győztesének neve fel van tüntetve.

 

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

Kelet-szlovákiai Képtár

Jakoby Gyula Képtár

Löffler Galéria

Márai Sándor Emlékkiállítás

Műszaki Múzeum

Kelet-szlovákiai Múzeum

 

[LAP TETEJÉRE]

Besztercebánya

Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park központjának székhelye, egyben történelmi, kulturális és gazdasági szempontból Közép-Szlovákia legjelentősebb városa. A Zólyomi-medencében a Garam kanyarában fekszik, a Körmöci-hegység, Nagy-Fátra és Alacsony-Tátra lábánál. A város több kiváltságot kapott, a 13. század végétől saját címere is volt. 1380 után Besztercebánya több más bányatelepüléssel egyesült, az egyesülésben vezető szerepe volt. Eleinte aranyat, ezüstöt, a XIV. század közepétől főleg rezet, higanyt és ólmot bányásztak. Besztercebányát műemlékvárossá nyilvánították, több épülete műemléképület.

[LAP TETEJÉRE]

Főtér (Szlovák nemzeti felkelés tere)

Sokak szerint Szlovákia legszebb főtere. A tér északi részéhez kapcsolódik a várnegyed, déli részének pedig természetes folytatása a sétálóutcává alakított ulica Dolná.

[LAP TETEJÉRE]

A várnegyed

A 13. és 17. század között kialakult várnegyed legfontosabb látnivalója a gótikus Mária-templom (német templom) a Lőcsei Pál által készített híres Szent Borbála-oltár. A templomot a 13. században kezdtték építeni, mai belső barokk kialakítását pedig a 18. század közepe táján nyerte el. Ekkor készültek a mennyezetet díszítő, térhatású freskók és a barokk oltár is. A Szent Borbála-oltár a bal oldali mellékkápolnában található. Közepén Máriát láthatjuk a kis Jézussal, tőle balra Szent Jeromost, jobbra pedig Szent Borbála alakját. Az oltár szárnyait a hitükért vértanúhalált halt szenteket ábrázoló domborművek díszítik. Jobboldalt Szent Lénárd, a rabok védőszentje és Szent Orsolya vértanúságának jelenete látható, baloldalt pedig Szent Péter keresztrefeszítése és a tízezer vértanú tárul elénk. A német templom mögött található a 15. században épült, késő gótikus Szent Kereszt-templom (szlovák templom). Ez utóbbival épült egybe az ún. Mátyás-ház, mely eredetileg a nagy király szálláshelye volt, majd fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az épületet egy gyönyörű erkély, valamint Mátyás és Beatrix címere díszíti. A régi városháza reneszánsz épülete a 16. században épült, ma a modern szlovák művészek alkotásait bemutató állami galériának ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és az ulica Dolná

Jellegzetes építmény a főtér végét jelző 16. századi Óratorony, mely kb. egy méterrel megdől (Ezt szabad szemmel is jól kivehetjük.). Tőle jobbra látható a barokk stílusú püspöki székesegyház. Az épület előtt álló Mária szobrot egy időben a Mária-templom közelébe helyeték át, felszabadítva a helyet a Hruscsov tiszteletére emelt dísztribünnek. A főtér legérdekesebb épülete a sgraffitóval és reneszánsz pártázattal díszített Thurzó-ház, melyben ma egyházi emlékeket, régi bútorokat, népviseleteket és különféle kerámiatárgyakat bemutató kiállítás látható. A másik jelentős reneszánsz épület  a tér túloldalán álló Beniczky-ház 1660-ból, olasz stílusú loggiával. Az épület a középkorban a bányakapitányság székhelyéül szolgált.

Az ulica Dolnán néhány történelmileg nevezetes épület mellett régiségboltokat és hangulatos sörözőket találhatunk. Az ún. Bethlen-házban jelenleg időszakos kiállításokat bemutató galéria működik. 1620-ban ebben a házban kiáltották ki Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá. Az utca végén álló Szent Erzsébet-templomban lakott egy időben Bél Mátyás, a Felvidék híres tudósa.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma

A modern épület a szlovák nemzeti büszkeség tárgyát képező felkelésnek állít méltó emléket. A kiállításon fegyverek, fényképek és egyenruhák segítségével idézhetjük fel a második világháború ide vonatkozó eseményeit. A múzeum épülete körül hadigépezetek között sétálhatunk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Radványi vár

A reneszánsz stílusban épült vár enyhén romos épülete Besztercebánya Radvány lakónegyedében található. Az épületegyüttes a 16.-17. században épült. Lepusztult állapota ellenére rendkívül impozáns látványt nyújt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagyszombat

A számtalan templom, illetve a városnak a katolicizmusban játszott kiemelkedő szerepe révén „szlovák Rómaként“ emlegetett ősi város 1238-ban, a mai Szlovákia városai közül elsőként lett szabad királyi város. A 13. században kiépített városi erődítése Közép-Európában egyedülálló. Miután a törökök elfoglalták Esztergomot, Nagyszombat évszázadokra Magyarország egyházi központjává vált. 1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely.

[LAP TETEJÉRE]

Troljčné námestie

A fallal körülvett óváros központi tere a közepén álló Szentháromság-szoborról könnyen felismerhető. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető, itt kezdődik a város legfontosabb bevásárlóutcája, a sétálóutcává alakított ulica Hlavná is. A Szentháromság-szobor (1695), tetején Szűz Máriával, csak a rendszerváltás után került vissza eredeti helyére, ahonnan 1949-ben távolították el. A várostorony eredetileg a 16. századból származik, azóta többször átépítették. A téren találjuk a Felvidék egyik legrégibb, kőből épült színházépületét (1831) és a régi városházát (1793). Érdemes egy pillantást vetni a városháza épületétől jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép reneszánsz motívumokra. A tér egyetlen, nem is olyan apró szépséghibája a Kultúrház modern épülete.

[LAP TETEJÉRE]

Egyetemi templom

A templomot 1637-ben építették olasz és osztrák mesterek a világhírű római Il Gesu mintájára (amely az itáliai kora barokk templomépítészet csúcsának tekinthető). Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 méter magas főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A szentélyfalat teljesen betöltő négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik. Az alsó sorban az Ószövetség kiemelkedő alakjainak szobrai láthatóak. A következő sorban baloldalt Szent Péter és Szent Ágoston, jobboldalt Szent Ambrus és Szent Pál szobra kapott helyet, középen, a festményen pedig Krisztus megkeresztelkedésének jelenete látható. A harmadik sorban jezsuita szentek, közöttük Keresztelő Szent János születését ábrázoló festménnyel, fölöttük a négy evangélista, míg legfölül magyar szentek, Szent László, Szent István, Szent Erzsébet és Szent Imre, valamint Mária a gyermek Jézussal kapott helyet. A templomtól közvetlenül balra áll az egyetem korabeli barokk épülete, mely a neves 18. századi építész, Hillebrandt alkotása.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Miklós-templom

A templom a 14-15. században épült gótikus stílusban, azonban a későbbi, 17-18. századi barokk átépítést nem kerülhette el. A templom előcsarnokában szépen rendbe hozott falfreskó-töredékeket láthatunk a templom gótikus korszakából. A templombelsőben a barokk főoltárt és a díszes üvegablakokat érdemes szemügyre venni. A templomtól jobbra álló 16. századi épület az egykori érseki palota, míg vele szemben az 1566-ban alapított papnevelde látható, melyben jelenleg a könyvnyomtatásról szóló kiállítást tekinthetünk meg.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

További barokk templomok

A főtér közelében két barokk templomba érdemes ellátogatni: a ferences templomba és a Trinitárius templomba. Előbbi mai alakját egy korábban itt állt gótikus templom átalakításával nyerte el a 17. sz. első felében, utóbbi a 18. század elején épült. A tértől egy kicsit távolabb a barokk templomépítészet még egy gyöngyszemét láthatjuk, a pálos rend egykori tulajdonát képező Szent József-templomot. A Nyugat-szlovákiai Múzeum mellett van a klarissza rend 13. században épült temploma, melyet a 17. században szintén barokkosítottak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Komárom

Komárom (Révkomárom) az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost közúti és vasúti híd köti össze. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Erődrendszer

Komárom  újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan épületegyüttesnek számít, jelentősége  Szlovákia és Magyarország határain is túlmutat. A XIX. sz. végére az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb, 200 000 katona befogadására alkalmas erődrendszere épült ki a város körül, mely több védműből áll: Központi erőd (az Öreg- és Újvár), Vág-hídfő, Csillagerőd, Nádor-vonal, Vág-vonal, Monostori erőd és az Igmándi erőd. A Duna bal partján épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét - a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast - helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján.

 

[LAP TETEJÉRE]

Klapka György szobra

A szobrot eredetileg is a városháza előtti téren avatták fel 1896.november 15-én. Az eredeti kőtalpazat a komáromi vár bástyáját jelképezte, melyre a tábornok és a honvédek vitézségét jelképezö, harci zászlón álló bronzoroszlán állt . A talpazat déli oldalára a tábornok nevét, északi oldalára a " Komárom hös védőjének a nemzeti kegyelet 1896" feliratot vésték. A talapzat keleti és nyugati oldalára a tábornok nevezetes csatáinak helyét: "Kápolna - Isaszeg 1848-49" illetve "Nagy Salló-Komárom 1848-49" -megörökítő feliratok kerültek. A szobrot körülvevő díszes vasrácsozat 1897 őszén készült el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Az egykori Vármegyeháza

Az eredeti  későbarokk stílusú épületet 1798-ban építették át az udvari építészeti kancellária tervei alapján, majd  1813-ban  klasszicista stílusban  felújították  A 19. század 80-as éveiban K. A. Arve és A. Gorstenbergen építészek tervei alapján átalakították az épület homlokzatát. Az architrávon olvasható 1813-as évszám a klasszicista átépítés éve.

[LAP TETEJÉRE]

Szent András-templom

A Nádor utcában található az utca és a város domináns épülete, a Szent András- templom. Az elkészült templomot 1734-ben szentelték fel. A templomot azonban olyan gyatrán építették, hogy falai rövidesen repedezni kezdtek, és egy része össze is dőlt. Vissza kellett tehát térni a szomszédos régi templom használatához. A templom felújítását a jezsuiták kezdték el 1748-ban saját költségeiken. Az épület 1756-ban tető alá is került. A méreteiben impozáns, gazdagon díszített késő barokk templom freskóit a kor híres festöje, Maulpretsch készítette 1760-ban.1760-ban. 1763. június 28-án a földrengés romba döntötte, tornyai ledőltek, hajójának és szentélyének mennyezete beomlott. 1768-1771-ben építették újjá a romba dőlt templom tervei szerint, csak a tornyokat építették alacsonyabbra. A belső díszítést és az épület freskóit a bécsi Kracher Lukács készítette.A következő, 1783-as nagy földrengés emlékére, a bencés főapát engedélyével délután három órakor naponta meghúzzák a Szt. András-templom nagyharangját. E délutáni harangozás azóta is az egykori katasztrófára emlékezteti a komáromiakat.1896-ban a csonka tornyokat Mikos Nándor komáromi építész tervei szerint égbe törő tetőzettel látták el. A templom ekkor nyerte el mai alakját.

[LAP TETEJÉRE]

Református templom

A templomot 1787. március 13-án kezdték el építeni, és  19 hónap múlva, 1788. szeptember 21-én szentelték fel. A templomra - pénz híján - csak szerémy fatorony került, amelybe 1792-ben szerelték fel a három harangot.  A templom kőtornyát 1818-ban kezdték építeni, azonban anyagi nehézségek miatt csak 1832-ben fejezték be, amint ez a templom homlokzatán elhelyezett emléktáblán olvasható.Az első világháború idején elvitték a templom két harangját. A hiányzó harangok egyikét a gyülekezet gazdatársadalma pótolta, a másikra a gyülekezet többi tagja adta össze a pénzt. A "Gazdák harangját" és a "Jókai harangot" 1929. szeptember 15-én avatták fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Rozália-templom

A templom 1839-1844-ben, a régi Szent Rozália- templom helyett épült, amelyet az 1710-1711.évi pestisjárvány emlékére emeltetett Cserkó István komáromi jezsuita plébános még 1713-1717-ben a Duna partján. Az új, 1844-ben felszentelt Szent Rozália-templom a réginek több jellegzetességét átvette. Az új templom elejére is két alacsony torony került, ezekben helyezték el a 120 kg-os és a 80 kg-os harangot. A régi templom harangtornyának helyére egy impozáns kupola került.

[LAP TETEJÉRE]

Bencés rendház

A  Nádor utcában, a Szent András-templom tőszomszédságában található a bencés rendház. Helyén 1748 - 1757 között készült el a kétemeletes jezsuita székház, amelyet az 1654-ben épített barokk kolostor alapjaira építettek.  Az 1763-as földrengés során romba dőlt, s már csak egyemeletesként építették újjá.

[LAP TETEJÉRE]

Zichy-palota

A kétszintes épület az 19. század elején épült, klasszicista stílusban. 16 tengelyü főhomlokzata középen timpanonnal zárt rusztikus rizalittal tagolt. Az épület középső részén van a szegéllyel díszített bejárat. Felette klasszicista rácsozatúl erkély található .

[LAP TETEJÉRE]

Európa-udvar

Komárom rendkívüli turisztikai látványossága az Európa-udvar, amely az 1999-2000-es években a város történelmi központjából nőtt ki. Az udvaron 45 európai ország és régió építészetét jellemző épület, valamint magyar királyok, többek között Szent László, II. András, IV. Béla és Zsigmond szobrai találhatóak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tiszti Pavilon

A Klapka tér délkeleti sarkában látható a Tiszti Pavilon 1858 - 63 között emelt hatalmas U alakú épülete, oromzatán I. Ferenc József jelmondatával (VIRIBVS VNITIS – Egységben az erő). Egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak benne, elülső részében pedig tiszti kaszinó működött. Ma a volt kaszinó felújított terme a város reprezentatív díszterme. Az épületben működik a  Komáromi Városi Egyetem, a Selye Egyetem, különböző magán szakorvosi rendelők, gyógyszertár, a Komáromi Lapok szerkesztősége, a Komáromi Televízió és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodája. Az udvar közepén látható híd a kettészelt város két részének együttműködését jelképezi.Az udvaron helyezték el Selye János mellszobrát is.

[LAP TETEJÉRE]

Poliklinika

A  kétszintess épület  a Klapka tér keleti oldalán helyezkedik el. Az egykori  Komáromi Első Takarékpénztár bérháza Ney Béla budapesti építész tervei alapján 1884-ben  épült. Az évek folyamán több tulajdonosa is volt. A második világháború után az épület állami tulajdonba került, majd a Járási Népegészségügyi Intézet kapta meg, amely rendelőintézetként használta. (innen a poliklinika megnevezés).

[LAP TETEJÉRE]

Kultúrpalota (Magyar Kultúra és Dunamente Múzeuma)

Építése 1913. március 27-én kezdődött, ünnepélyes alapkőletételére május 4-én, felavatására pedig 1913. november 29-én került sor. A múzeum nagytermében hangversenyeket rendeznek, s itt látható az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legszebb festményeit bemutató állandó tárlat. A múzeum udvarán emelt szobrot a hálás utókor 1937-ben a város nagy szülöttének, Jókai Mórnak. Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula alkotása.A múzeum főépületének falán 1990. október 26-tól kétnyelvű bronz emléktábla emlékeztet arra, hogy az épület nagytermében hangversenyezett 1924. február 5-én Bartók Béla.

[LAP TETEJÉRE]

Jókai-szobor

Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula komáromi születésű szobrászművész alkotása.(A szobrot Ányž Frant és társai prágai műhelyében öntötték.)  A haraszti kőből készült talapzat Komáromi Viktor kőfaragó mester munkája.        A szobrot 1937. nov. 29-én avatták fel.

[LAP TETEJÉRE]

Aranyhal-vendéglő épülete

A házat 1907-ben építtette Pick Ignác lisztkereskedö. Pick halála után Schlaffer Márton vette meg s rendezte be vendéglőnek. A Schlaffer-vendéglőt többnyire a városban ügyes-bajos dolgaikat intéző vidékiek látogatták. 1945 után egy közszolgáltató vállalat irodáit költöztették az épületbe, földszintjén később falatozóval kibövített halüzlet nyílt. 2007-ben felújították és megnyílt benne az elegáns Olymp panzió.

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus templom

Felszentelésére  1798 január 14-én került sor. Több mint egy évszázadig torony nélkül állt, majd 1899-ben a hívek közadakozásából Halász István komáromi építész tervei alapján  neoklasszicista stílusban átalakították és tetszetős tornyot emeltek rá.  A templom belső tere félköríves oltárral záródik.  A falak pillérekkel tagoltak. A klasszicista stílus jegyeit viselő oltár a 18. század végéről származik. A nyugati oldalon található a csúcsíves falsíkkal egyvonalú torony, két  oldaláról egy-egy vázával díszítve. Az udvarról látható a templom falába beépített római szarkofág, mellette az 1606-ban elhunyt Columba Alexander várparancsnok sírtáblája és az 1802-ben elhunyt Bende Sámuel családi síremléke.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitra

A Kisalföld legészakibb városa, a Trebics-hegység déli nyúlványa, a Zobor-hegy közvetlenül a város határáig ér. A trianoni békediktátum idején a település még 60%-ban magyar lakosságú volt,  ma már csak elvétve hallani magyar szót. A város komoly szerepet játszott nem csak a magyar, hanem a szlovák történelemben is. A 9. század elején Szlovákia nyugati részén Pribina vezetésével szláv fejedelemség alakult, melynek Nyitra volt a központja. Napjainkban vásárairól és élelmiszeriparáról híres.

 

[LAP TETEJÉRE]

Várnegyed

* A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg.
* A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
* Fogadalmi pestisoszlop a várkapu előtt. M. Vogerl 1750-ből származó alkotásának oszlopfőjén Szűz Mária szobor.
* A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkizáltatott. Szép mennyezetfreskói vannak.
* A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ban és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
* Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
* Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
* Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
* Nagyszeminárium, Kisszeminátium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 db 15. századi és kb. 1500 db 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvet számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Alsó városrész

* Szent Mihály-templom
* Szent Vince-templom
* Zsinagóga. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően az 1980-as években felújították az épület tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdődött újabb felújítási munkálatok 2003. július 3-án, az épület ünnepélyes megnyitásával fejeződtek be. A zsinagóga épülete jelenleg kulturális rendezvények színhelye. Ezenkívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak.
* Piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
* A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
* Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

[LAP TETEJÉRE]

Külvárosok

* Misszionárius Múzeum – szlovák misszionáriusok által Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyakból készült tárlatot láthatunk.
* Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
* Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

[LAP TETEJÉRE]

Zobor-hegy

A Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

* A Zobor-hegyi bencés apátságot pannonhalmi bencések alapították 1075-ben. 1464-ben az esztergomi érsek elvette tulajdonukat, majd 1695-ben Itáliából kamalduliak telepedtek itt le, akik új templomot és kolostort építettek. 1782-ben berendezését Zobordarázsra vitték át. Az épületben ma szanatórium működik.
* Szent Zoerard-András remete barlangja.
* természetvédelmi terület
* TV torony

[LAP TETEJÉRE]

Trencsén

A Vág mente gyöngyének nevezett Trencsén Szlovákia legszebb városai közé tartozik. Első írásos említése 1111-ből való. Trencsén 1412-től szabad királyi város. Vára a Középső–Vág mente kiemelkedő építménye. A város szorosan kötődik Csák Máté személyéhez, aki az interregnum időszakában itt rendezte be főúri udvartartását. A Felvidék talán leglátványosabb vára szinte teljesen őrzi eredeti alakját.

[LAP TETEJÉRE]